AKÁR MÁR MA VISSZATÉRHET A SÁNDOR-PALOTÁBA SULYOK TAMÁS
byAl Bundy-augusztus 13, 2026 Akár már ma visszatérhet a Sándor-palotába Sulyok Tamás Sorsfordító döntést hozhat ma az Alkotmánybíróság, amikor megtárgyalja a Fidesz és a KDNP azon beadványait, amelyek a legutóbbi Alaptörvény-módosítások megsemmisítésére irányulnak. A két ellenzéki párt még július végén kezdeményezett utólagos normakontrollt a testületnél a 16. és 17. Alaptörvény-módosítás ellen. A beadványok egyik központi eleme azt a rendelkezést támadja, amelynek értelmében a 17. Alaptörvény-módosítás hatálybalépését követő napon automatikusan megszűnt a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása. Az ellenzéki képviselők álláspontja szerint az Országgyűlés a módosítást kifejezetten egyetlen konkrét személy közjogi pozíciójának elvételére használta fel, ami miatt a rendelkezés megalkotása közjogilag érvénytelen lehet.
A beadványtevők emellett azt is kérték, hogy az Alkotmánybíróság az ügy érdemi vizsgálata előtt forduljon az Európai Unió Bíróságához a közhatalmi szervek hatáskörgyakorlására vonatkozó elvárások tisztázása érdekében.
Baka András hivatalba sem léphet?
A Fidesz a kezdetektől fogva alkotmányellenesnek és a jogállamiságot súlyosan sértő lépésnek tartotta Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetését. Ennek ellenére a parlamenti tiszás többség július 13-án megszavazta az Alaptörvény 17. módosítását, leváltva az államfőt. Az Országgyűlés ezt követően a keddi, rendkívüli ülésén megválasztotta az ország új köztársasági elnökét, Baka Andrást.
A Fidesz és a KDNP illegitimnek tekintette az eljárást, így abban nem vett részt és saját jelöltet sem állított.
Különösen figyelemreméltó a helyzet jogi háttere: az Alkotmánybíróságban – egyetlen kivételtől eltekintve – továbbra is a korábban a Fidesz által megválasztott alkotmánybírák hozzák meg a határozatokat. Polt Péter elnök és három, 70 év feletti bírótársa mandátuma ugyanis csak szeptember 1-jével jár le. Az alaptörvény-módosítás egyedül Hende Csaba megbízatását szüntette meg azonnali hatállyal, akinek a helyére a Tisza-frakció Sonnevend Pált választotta meg.
Az ellenzéki képviselők azt is indítványozzák a testületnek, hogy a köztársasági elnök megbízatását megszüntető szabály, a parlamenti képviselők választhatóságát előíró időkorlát és a már megválasztott alkotmánybírókra bevezetett életkorhatár ügyében kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságánál.
Ez a helyzet teszi igazán pikánssá az ügyet, hiszen
kulcskérdés, mi történik abban az esetben, ha a testület eltörli a Sulyok Tamás felmentését kimondó szabályt abban a helyzetben, amikor Baka Andrást már megválasztották új államfőnek.
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a jogi következmények kapcsán kifejtette: amennyiben az Alkotmánybíróság megsemmisíti azt a rendelkezést, amely alapján Sulyok Tamás megbízatása megszűnt, akkor jogi értelemben úgy kell tekinteni az ügyre, mintha ez a szabály soha nem is létezett volna.
Mivel Sulyok mandátumát kizárólag ez az egyetlen előírás szüntette meg, annak törlésével az eredeti, ötéves köztársasági elnöki megbízatása jogilag folyamatosnak tekintendő.
Ahogy a szakértő kiemelte:
„Tehát nem arról lenne szó, hogy Sulyok Tamás újra köztársasági elnök lesz, hanem arról, hogy jogilag végig ő maradt az államfő”
– hangsúlyozta az alkotmányjogász, emlékeztetve arra is, hogy az Alkotmánybíróság döntése mindenkire nézve kötelező érvényű, és az ellen semmilyen jogorvoslatnak nincs helye.
Forrás
Tags Aktuális Élet Érdekesség Gondoltad volna Hírek Politika Történet Tudtad-e Világunk * Facebook
* Tumblr
* Telegram
Újabb Régebbi KAPCSOLATFELVÉTELI ŰRLAP
